Sziasztok!
Meghoztam az első kritikámat! Remélem tetszeni fog nektek! :)
Rendeljetek tőlem chatben!
Kinézet:
Igazából, nem nagyon értek a designekhez,
csinálni is csak úgy ritkán szoktam, kérésre, meg magamnak, de nem vagyok egy
vérprofi. Az első dolog, amit észrevettem, és egyből szúrta is a szememet, az a
blog tartalmának külalakja. Az, hogy bekezdések vannak, nagyon jó, de ezt majd
a tartalom résznél bővebben kifejtem, viszont, szerintem állíthatnád a szöveget
sorkizártra, mert ez így zavaró. Legalább is engem idegesít, mert nagyon nehéz
követni. A fejléc, nem rossz, viszont úgy látom a képek nincsenek rendesen
összemosva, és emiatt nem is valami szépség. Mondjuk azt, hogy nem keresem
rögtön az x-et a képernyő tetején, ha megnyitom a blogod. A modulok nagyjából
rendben vannak, mondjuk azt nem értem, hogy a menü miért épp kékre vált, ha
ráviszem az egeret… szerintem a barna, olajzöld, és a sötétkék egyáltalán nem
passzol össze. És ez a google + badge-es dolog sem valami szép, ugyanis lelóg a
sablonról. A másik pedig, hogy megnéztem a fejezetek és a szereplők modult, és
először is, ha csinálsz egy fejezetek nevezetű
menüt, akkor azt csináld is meg, ne csak hagyd ott lógva üresen. A másik pedig,
hogy a szereplőknél a képeket megcsinálhatnád egyméretűre, mert így csúnya.
Tartalom:
Mikor belekezdtem a blogodba, először is,
gyorsan megnéztem a szereplőket, és örömmel láttam, hogy nem egy fanfictionba
botlottam. Először is azért, mert sokkal jobban szeretem az egyedi
történeteket, mint valamit, ami már egy meglévő dolognak a továbbgondolása,
másodsorban pedig azért, mert nagyon elszaporodtak mostanság a fanfictionok.
Az alap koncepció, a főhősnőnk Jami,
elindul hazafelé a suliból, és Isten tudja csak, hogy mégis milyen okból, az
erdő felőli útvonalat választja. Persze hátranéz, hogy követik e, amit igazából
nem értek, hiszen mégis miért követnék? Vagy ez egy ennyire titkos ösvény, amit
senki más nem láthat meg? Meglát egy farkast, aki négy évvel ezelőtt
megmentette az életét, és neki elsírhatta minden búját-baját. Mert ugye a
farkas valamiért nem akarta megenni hősünket, ezért olyan felhőtlen bizalmat
táplált iránta. Aztán hazafelé menet váratlanul berabolják egy sikátorba, és
meg akarják ölni, de csodák csodájára a farkas megmenti, és kiderül róla, hogy
egy fiú.
Mivel elég sok rész van már fent, csupán az
első fejezetet olvastam el, de láttam, hogy egész szépen fogalmazol, és
vesszőhibáid is csak néhol fordulnak elő, szóval összességében az első
fejezetből kiindulva elég jó a blog. Szerintem hirdethetnéd több helyen is, és
akkor nagyobb lenne a nézettség, meg talán egy új dizi is több olvasót
csalogathatna.
Nos, remélem segítenek majd a tanácsaim, és további sok sikert a blogoláshoz!