Kritika 1; Ariana Douglas tollából

Sziasztok! 

Meghoztam az első kritikámat! Remélem tetszeni fog nektek! :) 

Rendeljetek tőlem chatben! 

BLOG

Kinézet:

Igazából, nem nagyon értek a designekhez, csinálni is csak úgy ritkán szoktam, kérésre, meg magamnak, de nem vagyok egy vérprofi. Az első dolog, amit észrevettem, és egyből szúrta is a szememet, az a blog tartalmának külalakja. Az, hogy bekezdések vannak, nagyon jó, de ezt majd a tartalom résznél bővebben kifejtem, viszont, szerintem állíthatnád a szöveget sorkizártra, mert ez így zavaró. Legalább is engem idegesít, mert nagyon nehéz követni. A fejléc, nem rossz, viszont úgy látom a képek nincsenek rendesen összemosva, és emiatt nem is valami szépség. Mondjuk azt, hogy nem keresem rögtön az x-et a képernyő tetején, ha megnyitom a blogod. A modulok nagyjából rendben vannak, mondjuk azt nem értem, hogy a menü miért épp kékre vált, ha ráviszem az egeret… szerintem a barna, olajzöld, és a sötétkék egyáltalán nem passzol össze. És ez a google + badge-es dolog sem valami szép, ugyanis lelóg a sablonról. A másik pedig, hogy megnéztem a fejezetek és a szereplők modult, és először is, ha csinálsz egy fejezetek nevezetű menüt, akkor azt csináld is meg, ne csak hagyd ott lógva üresen. A másik pedig, hogy a szereplőknél a képeket megcsinálhatnád egyméretűre, mert így csúnya.

Tartalom:

Mikor belekezdtem a blogodba, először is, gyorsan megnéztem a szereplőket, és örömmel láttam, hogy nem egy fanfictionba botlottam. Először is azért, mert sokkal jobban szeretem az egyedi történeteket, mint valamit, ami már egy meglévő dolognak a továbbgondolása, másodsorban pedig azért, mert nagyon elszaporodtak mostanság a fanfictionok.

Az alap koncepció, a főhősnőnk Jami, elindul hazafelé a suliból, és Isten tudja csak, hogy mégis milyen okból, az erdő felőli útvonalat választja. Persze hátranéz, hogy követik e, amit igazából nem értek, hiszen mégis miért követnék? Vagy ez egy ennyire titkos ösvény, amit senki más nem láthat meg? Meglát egy farkast, aki négy évvel ezelőtt megmentette az életét, és neki elsírhatta minden búját-baját. Mert ugye a farkas valamiért nem akarta megenni hősünket, ezért olyan felhőtlen bizalmat táplált iránta. Aztán hazafelé menet váratlanul berabolják egy sikátorba, és meg akarják ölni, de csodák csodájára a farkas megmenti, és kiderül róla, hogy egy fiú.

Mivel elég sok rész van már fent, csupán az első fejezetet olvastam el, de láttam, hogy egész szépen fogalmazol, és vesszőhibáid is csak néhol fordulnak elő, szóval összességében az első fejezetből kiindulva elég jó a blog. Szerintem hirdethetnéd több helyen is, és akkor nagyobb lenne a nézettség, meg talán egy új dizi is több olvasót csalogathatna. 

Nos, remélem segítenek majd a tanácsaim, és további sok sikert a blogoláshoz!